Történelmi barangolások a borvidéken
Tokaj, illetve a tokaji borvidék az 1500-as években nyerte el mai rangját, amikor a török hódoltság miatt a gazdasági élet központja Észak-Magyarország lett. Oláh Miklós monográfiája, a Hungaria még a szerémségi borokat tartja a legjobbaknak, bár elismeri, hogy „a hegyek körül Tarcal, Füzér, Újhely, Sárospatak, Boldogkő, Szántó, Liszka mezővárosok mind kiváló bort termő hely.” A tokaji világhírnevét – ha hinni lehet egy legendának – a tridenti zsinat hozta meg. Draskovics György 1562-ben a egy ebéd alkalmával tállyai borral kínálta IV. Pius pápát, aki elragadtatásában így kiátott fel: „..patrem sanctum talia vina decent!” A lefordíthatatlan kettős jelentésű szójátékot (A pápához ilyen borok illenek – A pápához tállyai borok illenek) a jeles humanista, Bocatius János örökítette meg egyik epigrammájában.
A 17. századra a szőlőtermelésre alkalmas hegyoldalakat elsősorban a nemesség birtokolta, majd pedig igyekeztek a Felvidék kereskedelemmel foglalkozó szabad királyi városai is egy-egy birtokot vásárolni Hegyalján. Ezek egyik csoportosulása az ún. „Pentapolis”: Kassa, Lőcse, Késmárk, Szepsi és Bártfa volt. Tokajban Kassa városa, majd Erdőbényén Lőcse, Tállyán pedig Bártfa szerzett birtokot. A termeltetést a helyben megbízott vincellérek irányították és szervezték. A szőlőbirtokosok rendre szabályozták a termelést, a borkészítést és forgalmazását is. Az első ismert szabályozást a Mádon összeült Pentapolis képviselői, továbbá a nemesi birtokosok fogalmazták meg 1641-ben.
A török világ elmúltával egyre jelentősebb szerephez jutott a borkivitel. Mivel az egész környék szívesen árusította termékét „tokaji bor”-ként, a 18. század elejétől jelen volt az az igény, hogy az országos főhatóság szabályozza a borkivitelt, amivel összefüggött az eredetvédelem is. Végül 1737-ben született egy királyi rendelet, mely felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a „tokaj bor” előállításához alkalmas szőlő termelhető. Ezzel megszületett a világ első zárt borvidéke.
Az évszázadok során különböző népcsoportok – szászok, svábok, lengyelek, zsidók, örmények – telepedtek meg Tokaj-Hegyalján, akik mind vallásuk, mind építészetük, mind hagyományaik által gazdagították a térséget. Ma a népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárság 16-19. századi épületei is.
A borvidék névadó települését, Tokajt már a 18. században is számos turista kereste fel, hogy lássa, hol és hogyan is készül a világhírű bor. Amikor azonban szembesültek a valósággal, mindig úgy fogalmaztak: “hát ilyen kicsi és rendezetlen e bor hazája?!” Nem voltak csinos polgárházak, alig akadt igényesen emelt nemesi kúria. A város a 19. század folyamán nyerte el mai arculatát, ekkor épültek a görög kereskedők házai a mai Kossuth-tér környékén, amelyek kapuján ma is látható a kereskedők emblémája. A ekkor épültek a Kossuth-tér palotái és az Arany Sas Fogadó is, hogy aztán majd a 20. század elején a római katolikus templommal kiegészülve önálló teret alkossanak. A tér sarkában található a híres Rákóczi-pince, ahol a hagyomány szerint Szapolyai Jánost királlyá választották. A város mára nemcsak a világörökségi terület, hanem az egész Zemplén legszebb települése, télen-nyáron várja az ide érkező vendégeket.
A Tokaj környéki települések (Tarcal, Bodrogkeresztúr, Mád) a régmúltban mind mezővárosi ranggal rendelkeztek, mai arculatukat azonban nagyrészt a 20. században nyerték el – néhány 18-19. századi épület jelzi azonban régi gazdagságukat. Tarcalon ma a zsinagógát és a Degenfeld Kastélyszálló impozáns épületét, Bodrogkeresztúron a Magyar Motorok Múzeumát érdemes felkeresni. Mádon a 18. századi zsinagógát, valamint a ma szállodaként működő egykori Takarékszövetkezet épületét érdemes megtekinteni.
A borvidék kapujában található Szerencs, amely mind a cukor-, mind a csokoládégyártásból kivette a részét már a 19. század végétől fogva, új színt jelentve a borvidék gazdaságában. 1889-ben itt nyílt meg ugyanis Európa akkor legnagyobb cukorgyára és finomítója, ahol 1894-ben már exportra is dolgoztak, valamivel később pedig a Szerencsi Csokoládégyár. Ma nemzetközi hírű cukormúzeumán kívül a szerencsi várban lévő képeslapkiállítás miatt érdemes a városba látogatni. A Szerencs melletti Monokon Kossuth Lajos szülőházát ajánljuk felkeresni.
Tokajból északra indulva Erdőbényén a kádárok műhelyeiben ma is az ősi hagyományok szerint készülnek a Tokaj-Hegyaljára jellemző gönci és szerednyei hordók. Innen néhány kilométerre található Tolcsva. A település kúriái a 17-19. századból valók (Rákóczi kastély, Dessewffy kastély, Stépán kúria, Szirmay – Waldbott kastély), emellett érdemes megtekinteni 14. századi római katolikus templomát is. Ezen túl külön figyelmet érdemelnek a történelmi pincesoron található pincék, az Oremus pincelabirintusa és a Tokaj Kereskedőház bormúzeuma.
Tolcsvát elhagyva a következő állomás a Bodrogparti Athén, Sárospatak lehet. Ha Tokaj a kereskedelem miatt volt már a középkorban is stratégiai fontosságú település, Sárospatak a tudomány és a kultúra terén volt egész Hegyalja egyik legfontosabb városa. Aligha van az egész térségnek még egy olyan települése, amely annyira jelentős szerepet játszott volna a történelemben, mint ez a város. Itt született Árpádházi Szent Erzsébet – róla nevezték el a középkori eredetű vártemplomot. Várát hol a Rákócziak lakták, hol Balassi Bálint harcolt érte, hol országggyűlés színhelye volt. Református kollégiuma az egyik legrégibb az országban, számos neves tudós, politikus, irodalmár, művész került ki a falai közül 16. századi alapítása óta. A Kollégium híres Nagykönyvtára 1823-ban épült, állományában szép számban találhatók középkori kódexek, ősnyomtatványok, valamint unikális régi magyar és külföldi nyomtatványok is.
Sárospataktól alig tíz kilométerre fekszik a régi Zemplén vármegye székhelye, Sátoraljaújhely. A régi vármegyeháza épületében (ma városháza) található a Zempléni Levéltár, amelynek első levéltárosa Kazinczy Ferenc volt. A piarista iskolában tanult Kossuth Lajos, aki az iskola elvégzése után egy ideig a városban is dolgozott.
A Sátoraljaújhelytől alig néhány kilométerre található Bányácskát Kazinczy Ferenc nevezte el Széphalomnak, aki itt építette fel családi kúriáját. 1806 után itt volt a nyelvújító mozgalom központja. Széphalom Kazinczy halála után hamarosan zarándokhellyé vált, írók, költők, nyelvészek, tudósok mentek el az író sírjához, amely a kúria kertjében található. A mai emlékcsarnokot 1873-ban adták át. Nemsokára a csarnok szomszédságában épül fel a Magyar Nyelv Múzeuma.
Tokaj-Hegyalja őrzi, ápolja értékeit. A több mint félszáz éves hegyaljai bormitológiát, amelynek központi figurája Bacchus, számos szobor örökíti meg a térségben. Ennek jegyében kerülnek megrendezésre évről évre a borfesztiválok és szüreti fesztiválok is, Észak-Magyarország legjelentősebb folklór-rendezvényei. Mára a tokaji boron kívül ezek a fesztviálok vonzzák a legtöbb vendéget a térségbe.
Természeti értékek
A Tokaji Történelmi Borvidéket páratlan természeti értékeiért is érdemes felkeresni. A térség lakossága maga is évszázadok óta csodálattal viseltetik a környezete iránt. Csodálattal, de egyben alázattal: a helyi mesék szerint a Tiszában, a Bodrogban és a Nagykopasz-hegyen tündérek élnek, akik segítik az itt élőket, s megbüntetik azokat, akik nem tisztelik és óvják kellőképpen a környezetüket. Egy olyan világot mutatnak be ezek a mesék, ahol az emberek nem uralják a természetet, hanem alárendelik magukat a természet sajátos törvényeinek, cserében a természet megajándékozza őket minden elképzelhető jóval.
Nem véletlen a helyi mesék tündérvilága: Tokaj-Hegyalján páratlan természeti környezetben sehol máshol fel nem lelhető állatok és növények élnek, amelyek nemcsak a természetbúvárok számára teszik vonzóvá a környéket, hanem minden ide látogató vendég számára is.
A filoxéra-járvány előtt Hegyalja nagyobb részét szőlőterületek borították. Ezeknek csak egy részét telepítették újból, másik részét most bozót fedi, illetve sok helyen virágokban gazdag sztyepprétek jöttek létre, ahol számos védett növényfaj él.
Tokaj-Hegyalja állatvilága is számos különlegességgel szolgál, számos védett állatfaj él a térségben (7 védett kétéltű, 6 védett hüllő, 17 fokozottan védett madár, 17 védett és egy fokozottan védett emlős).
Évről évre több természetbarát érkezik madárlesre Tokaj-Hegyaljára, hiszen számos különleges madárfaj él a Nagykopasz-hegyen, a Bodrogzugban, illetve a Zempléni-hegységben. A szőlősgazdák által kialakított partfalakban az egész Tokaji-hegyen megtalálható Európa legszínpompásabb madara, a gyurgyalag, amely faj állománya máshol már igencsak megfogyatkozott. A felhagyott kőbányákban minden évben több pár uhu és kövirigó is fészkel. Ez utóbbi két fokozottan védett faj hazai állományának döntő része itt található. Ragadozómadaraink közül fellelhető a Zemplénben a fokozottan védett kerecsensólyom, amelynek a pénzben kifejezett értéke 1 millió forint, de egerészölyv, parlagi sas, törpesas, békászósas, illetve legnagyobb ragadozómadarunk, a réti sas is található a hegységben. A szirti sas Magyarországon csak a Zempléni hegységben fészkel. Karvaly, héja és vörösvércsa is található a térségben.
Kiemelt értéket képvisel Bodrogzug madárvilága: ritka ragadozómadarak, valamint számos vízi és gázlómadár faj él itt, de az ártér a madárvonulásnak is fontos állomása. Ennek köszönhetően 1989-ben felkerült a RAMSARI területek listájára, mint nemzetközi jelentőségű vízimadár-lelőhely.
Vizeken …
A vízitúrázás az egyik legüdítőbb, teljes kikapcsolódást adó időtöltés. Amikor hajóba szállhat az ember, nincs más csak a víz varázsa, a szellő érintése, a parti élet rezdülései, a felröppenő madarak és a szálló felhők. Az egyes folyamkilométerek mellett nemcsak a település nevét, a táborhelyek, kempingek, helyét láthatjuk, hanem a kultúrtörténeti látnivalókat is megtekinthetjük.
A helyi mesevilág szerint a szegi Várhegyen lévő mesebeli tündérvárban egykor tündérek éltek, akik gyakran labdázással múlatták az időt. A labda néha leesett, ilyenkor a tündérek sírtak. Könnyeikből keletkezett a Bodrog. – Ez a könnyes, szép folyó máig lenyűgözi az ide érkezőket. Tavasszal, az áradás idején a Nagykopasz-hegyről vagy a szegi Várhegyről nézve is egyetlen, több kilométeres összefüggő vízfelületnek tűnik a Bodrog, amelyből itt-ott fák lombja, bokrok ága látszik csak ki. Ilyenkor csónakkal megközelítve az árteret különleges, csak erre a tájra jellemző madarakat, növényeket lehet megnézni. Nyáron megszelídül a folyó, ilyenkor kiváló lehetőséget teremt kajak-kenuzásra, csónakázásra, horgászásra. Kiemelt értéket képvisel Bodrogzug madárvilága: ritka ragadozó madarak, valamint számos vízi és gázlómadár faj él itt, de az ártér a madárvonulásnak is fontos állomása. Ennek köszönhetően 1989-ben felkerült a RAMSARI területek listájára, mint nemzetközi jelentőségű vízimadár-lelőhely. A Tokaj-Bodrogzug tájvédelmi körzet területén vízitúrázni egyénileg és csoportosan is csak a Természetvédelmi Hatóság előzetes engedélyével lehet. A Bodrogzug területére a belépéshez az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adja ki az engedélyt. Az engedélyek beszerzésében, illetve a vízitúrák útvonalának kialakításában a térség vízitúra-szervező szakemberei készséggel állnak rendelkezésre.
